|
Az Academia Humana Alapítvány méltatása Nemzeti és egyetemes. – Ez a két jelző kívánkozik a tollam hegyére annak a művésznek a méltatásakor, akinek hagyatékaképpen az Academia Humana Alapítvány 1999-ben, Budapesten létrejött. Wagner Nándor, a világhírnévre szert tett, nagy formátumú szobrászművész alkotói hitvallását – Japán földjén – ekképpen fogalmazta meg: „Működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy hazám javát szolgálom munkámmal. Széchenyi István útját kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám kis lépés ebben az irányban”. A művész nemzeti elkötelezettségéről valló, magvas sorait a bizonyítás anyagi erejével támasztja alá a halála nyomán Székesfehérváron felállított Corpus Hungaricum elnevezésű kompozíciója, mely a mélyből az ég felé törő posztamensen állva a magyarság krisztusi módon megszenvedett, győzedelmes felemelkedését szimbolizálja. Wagner Nándor, a nemzetünk nagy száműzöttjeire jellemző hűséggel egy másik – talán a leghíresebb – alkotását is hazájának ajánlotta fel. A Filozófia kertje című szoborcsoportja 2001 óta a magyarság kultikus helyének számító, budapesti Gellért-hegyet ékesíti. Ennek kapcsán fogalmazta meg maga a Művész ennek a szoborkompozíciónak a szellemi üzenetét: A mű „Magyarország történelmi jelentőségére figyelmezteti az embereket. Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között. Magyarországnak összekötő szerepe van. Ez Hazánk fő iránya.” Ez küldetésünk is egyben – teszi hozzá egyik méltatója. Városunk nagy szülöttjének ez, a nemzetivel ötvözött egyetemes látásmódja az előbbinél is tisztábban fogalmazódik meg a Filozófiai Kert főalakjaiban. Ábrahám, Ehnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-ce, valamint Assisi Szent Ferenc, Dharma és Mahatma Gandhi szoboregyüttesének üzenete – a szobrász saját megfogalmazásában – ez: „Együttműködés egymás jobb megértésére. Hogy a különböző kultúrák és vallási irányzatok képesek legyenek közelebb kerülni egymáshoz, vissza kell térni a közös eredethez. A mindnyájunkban élő, közös isteni eredethez, amely összeköt, és nem elválaszt.” Ez az üzenet ma időszerűbb, mint valaha – állapítja meg Makk István. A jövő kibontakozása függ tőle. „Az anyagban megfogalmazott szellemi üzenet” az Úr születésének 2005. esztendejében Wagner Nándor szülővárosába, Nagyváradra is példás formában jutott el. A művész végakaratának megfelelően, városunk „nemzeti ligetében”, nemzeti örökségünk pantheonjában, a Petőfi-parknak nevezett Schlauch-kertben felállíthattuk József Attila remekbe szabott, egész alakos szobrát. Kettős hazatérés mementójaként magasodik a park közepén ez az alkotás. Mind a Költő, mind a Művész hazatalálására nézve méltán idézhetjük József Attila mély értelmű verssorait: „Íme, hát megleltem hazámat, / a földet, ahol nevemet / hibátlanul írják fölébem, / ha eltemet, ki eltemet.” Mi viszont nem temetni, hanem éltetni akarjuk sokat szenvedett, száműzött Nagyjainkat – oly helyen és oly időkben, mikor „magyarnak számkivetve, / lelkünk – ma is még – sikoltva megriad”. Az Academia Humana Alapítványnak köszönhetjük, hogy szellemi atyja akaratának megfelelően, Székesfehérvár és Budapest után, íme Nagyváradot is megajándékozta Wagner Nándor egyik halhatatlan művével. Az Alapítvány fő célkitűzése az, hogy elősegítse Wagner Nándor szobrászművész hagyatékának méltó és szakszerű ápolását, továbbvitelét és felmutatását a világ népeinek kölcsönösen jobb megértése érdekében – olvassuk az erről szóló ismertetőben. A Kiss Sándor Japánban szolgálatot teljesített volt diplomata elnökletével működő Academia Humana fennállása eddigi néhány esztendejében ennek a célkitűzésének példás módon eleget tett. Wagner Nándor svédországi és Japánban található számos köztéri alkotásának sorába szervesen illeszkednek be a felsorolt Kárpát-medencei szobrok és szoborkompozíciók, melyek a Művész egyetemes érvényű szellemi hitvallásának megfelelően képeznek varázslatos hidat a nagyvilág nemzetei, országai, vallásai és kultúrái között. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület évenként azoknak ítéli oda A Közjó Szolgálatában elnevezésű, kollektív teljesítményért járó kitüntetést, akik a címben foglalt meghatározás értelmében szolgálják a köz javát. Illesse a legnagyobb elismerés az Alapítvány tagjait, annak elnökével együtt a Művész nagyérdemű özvegyét, Akiyama Chiyo asszonyt, valamint a budapesti Szundy László urat, akik valóságos „üzenetközvetítők” módjára éltetik Wagner Nándor örökségét, és az emberiség gazdagodásának részeként Városunk, a „boldog Várad” és Anyaszentegyházunk, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem meggazdagításán munkálkodnak. Ennek vonatkozásában éppen ideillik az egyik szoboralak, Mahatma Gandhi tanítása, mely szerint: „A legmagasabb erkölcsi törvény, hogy szakadatlanul az emberiség javára munkálkodjunk”. Amikor az Academia Humana Alapítvány képviselőinek tisztelettel és köszönettel átnyújtjuk A Közjó Szolgálatában kitüntetést, végezetre hadd idézzük Wagner Nándor másik eszményi alakjának, Assisi Szent Ferencnek az imádságát: „Uram, tégy engem békéd eszközévé! Add, hogy ahol a gyűlölet tombol, oda a szeretetet vigyem. …….. Ahol a kétség tétovázik, oda a hitet vigyem. …….. Ahol a sötétség rémít, oda a világosságot vigyem” – Így legyen. Nagyvárad, 2006. január 8. Tőkés László
Köszönet
Az élet úgy hozta, hogy Japánban találkoztam városuk szülöttjével Wagner Nándorral, aki mindig hű tudott maradni önmagához, még a legnehezebb időkben is. Kivételes személyisége már az első mondatánál megragadott. Mashikóban műterme teraszán beszélgettünk 1995-ben, s teázás közben meglepett egy művével, amiről nem tudtam. „Ugye milyen könnyen merülnek el fontos dolgok, ha valakik el akarják feledtetni!” És belekezdett a történetbe ötvennégyes kritikákat idézve: „a
tehetséges Wagner Nándor József Attila szobráról”: „József Attila lehet, hogy
ilyen volt az életben, mi mégsem erre a József Attilára gondolunk”. „Nem így
és nem ilyennek akarjuk látni József Attilát, a nagy proletárköltőt!” –
Látod, elutasítást kaptam, mondta kesernyésen jót nevetve, majd elgondolkozva
hozzátette: „József Attila ábrázolásomnak lényege a költő szavaival "Forrást kutat, nem vért itat, a szabadság a szerelem". Tudod, ennek a gondolatnak ma is történelmi jelentősége van. A szobor gipsze megvan. Lerajzolom, így kell elhelyezni. Kérlek, vidd haza!” Kérésére becsületszavamat adtam. Az indító lökést Nándortól, a Tao Te King „Az út és erény könyvéből” vett Weöres Sándori sorok megidézésével kaptam-kaptuk: „Az élet a földet kövesse, A kezdés neheze: · Hogyan kezdjünk hozzá? Wagner Nándor József Attilája ötvenéves csipkerózsikaálmát a székesfehérvári Szent István Király Múzeum raktárában aludta. A mester 1995-ben boldogan megtalálta és kijavította a gipszet. Utána Makk István műépítésszel együtt írásos megbízást kaptunk tőle a szobor megmentésére. Botladozva indultunk. Sajnos Nándor korai halála szívünket szomorítva akadályt hozott, de Nándor egy másik terve testet öltött, mert szellemi és művészeti örökségének gondozására Wagner Chiyo asszony kezdeményezésére 1999-ben megalakult az Academia Humana Alapítvány. Makk Istvánt útközben elszólította a Teremtő, de adta-hozta helyébe barátomat Szundy Lászlót. A keresés kétsége: · Ki hiszi el, hogy van egy József Attila szobrunk? Kinek merjük odaadni? Kiben bízhatunk és kiben nem? „A kígyónak a nyoma is kígyózik!” mondja a japán közmondás. „Legyetek óvatosak!” mondta Nándor. Nagyváradi dörzsöltséggel és előrelátással József Attila szobráról végakarata szerint a következőt írta le feleségének: "Ha akarják, és bármely várost érdekelné a szobor, örömmel rendelkezésükre adhatod nevemben." Alapítványunk Chiyo asszony vezetésével kereste az őszinte fogadókészséget és az igaz segítőkezeket, amit itt Önökben és ebben a városban – Wagner Nándor szülővárosában - találtunk meg. Szolgálatunk teljesítéséhez a költő Hetedik című verséből is merítettünk erőt: „Ellenség ha elődbe áll, És bizony-bizony utunk során volt előnkbe állt ellenség, de mi is megvoltunk mind a heten! És végül hadd szóljak ennek a szolgálatnak öröméről: ·
Mikor van az örömnek igazán itt az ideje?
Sokszor, mert a szívből jövő szolgálat öröm. Örömünk volt az út
maga, amin végigmentünk. Örömünk az Önök támogatása és együttműködése,
és az a szívélyesség, ami az itteni emberektől irányunkba érkezett.
Hangulati örömünket az az isteni támogatás jelentette, ami utunk során
elkísért. Megkaptuk a boldogság három nagy pillanatát: először amikor a
gipszet kihoztuk, másodszor amikor a kiöntött József Attila szobrot a
napfényben megpillantottuk és harmadszor a szobor felállítását, a Varadinum
szoboravató nagyszerű ünnepségén! Az Academia Humana Alapítvány nevében meghatódva köszönöm kitüntető megbecsülésüket! Nagyvárad, 2006. január 8. Kiss Sándor Kuratóriumi elnök |
