| WAGNER NÁNDOR 1922-1997  Wagner Nándor szobrászművész 1922. október 7-én született Nagyváradon. Ott járt iskolába majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Mestere Kisfaludy Strobl Zsigmond volt. Tehetséges rajzoló és kreatív tárgytervező. Hadapródként szolgált a 25. gyalogezred III. zászlóaljban, a Tordai csatában Aranyosnál megsebesült.
 A háború után Magyarországon telepedett le és itt alkotott. Több szobrával (pl. Szökőkút három fiú alakkal, József Attila) díjat nyert. Ebből az időből származik a magyarok erkölcsi feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum szobra, melyet majdnem 45 éves múzeumi raktárban való pihenés után 1999. október 6-án avattak fel Székesfehérvárott. 1950-ben megbízást kapott a székesfehérvári Regionális Múzeum új kiállításának megtervezésére és felállítására. Irányításával és koncepcionálisan új szemléletmódjával értékes, nemzetközi elismerést kiváltó helytörténeti gyűjtemény alakult ki. Önálló művész lett. Az ötvenes évek közepén a főiskolára fel nem vett tehetséges fiatalokat tanította az Ybl bazárban lévő műtermében. Beválasztották a képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ahol az értékek védelmében lépett fel. József Attila szobrát a költő 100. születésnapján, Nagyváradon a  Petőfi Parkban állították fel.  A forradalom leverése után Svédország fogadta be. 1960-ban svéd állampolgárságot kapott. Rajzot tanított a lundi egyetem képzőművészeti karán. A hatvanas évek elejére teljesen újszerű technológiát dolgozott ki a görbült felületű nagyméretű öntött rozsdamentes acélszobrok készítésére, mellyel a világon elsőként oldotta meg a hőhatásból eredő nagyméretű zsugorodás és a feszültségek kiküszöbölését. Ez igen termékeny korszaka volt, s összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. Lundban dolgozta ki a papírfreskó technikát, mely abban újszerű, hogy lehetővé teszi a papírvésés és festészet kombinációját. Svéd cégektől kapott terméktervezési megrendelései bizonyították sokirányú tehetségét. Ebben az időben dolgozta ki a székek ergonometrikus modellezési technikáját, valamint kifejlesztette a fényenergia kedvezőbb szétszórását biztosító utcai oszlop-világítótest termékcsaládot.
  Feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel 1969-ben áttelepültek Japánba és a Tokiótól mintegy 150 km-re lévő, a kerámia művészetéről híres Mashiko városban építettek műtermet. Hírnevét a naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti szállodasor díszítésére kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Itt áll az általa tervezett parkban az "Utazók Védőszentje" nagyméretű szobra és 16 m átmérőjű szökőkútja, mindkettő az általa kidolgozott rozsdamentes acélból. A hetvenes években nyert pályázatokra és megrendelésekre számos figuratív bronz szobrot készített. Ugyanakkor a festészet és a rajz is újra érdekli. Tanít, akvarell sorozatokat fest hártyapapírra, japán kőalapú festékekkel dolgozik és keleti témájú képeket alkot. 1975-ben megkapta a japán állampolgárságot.
  A nyolcvanas években újra intenzíven kezdett foglalkozni a világ szellemi irányzataival. Úgy döntött, hogy élete végén nem dolgozik már megrendelésre, hanem saját humanista üzenetét szoborcsoportba komponálja. Ekkor alkotja meg a Filozófiai Kertet, melyben öt szellemi főáramlat harmonikus együttélését fogalmazza meg. „Nem a különbségeket kerestem, hanem az azonosságokat” mondta mikor művét a nagyközönségnek bemutatta. Három szettben öntette ki a szoborcsoportot, melyből az elsőt halála előtt, szeretett városának, Budapestnek, másodikat Tokiónak és a harmadikat New Yorknak ajándékozta. A nyolcalakos mű felállítására a Gellérthegyi Víztározó feletti parkban 2001. október 18-án került sor. A tokiói Filozófiai Kertet a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok 140. és 50. jubileumi évfordulóján 2009-ben állították fel Tokió Nakano kerületében.
 1997. november 15-én 
            halt meg a mûterméhez közeli Moka városban. Élete folyamán szeretett anonim maradni, de ez nem mindig sikerült. Sok művét nem jegyezte. Hitvallását így fogalmazta meg Japánban: 
             
              |  | "Az 
                én mûködésem itt is a magyarság 
                hitelképességére törekszik. Én 
                hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok 
                abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. 
                Széchenyi István útján kell járni, 
                ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésbõl 
                és megalázó ostobaságból kiútra 
                van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés 
                ebben az irányban." |  |  2013-ban munkássága Magyar Örökség Díjat kapott A Kárpát-medencében álló köztéri művei:
Korsós leány, 8 békás szökőkút. Dunaújváros, 1954Corpus Hungaricum. Székesfehérvár, 1999Filozófiai Kert. Budapest, Gellérthegy, 2001József Attila. Nagyvárad, Petőfi Park, 2005Földanya. Budapest, Bécsi kapu. 2013Anyaság. Miskolc, Ferenczi Sándor Egészségügyi szakközépiskola, 2015
 Budapest, 2015. június 
            havában
 |